PASSIÓ-ÉNEKEK 41.

Megosztás
Én Istenem! Én Istenem! Miért is hagytál el engem?!

 " ... Én Istenem! Én Istenem!
Miért is hagytál el engem?!
...  "

NEGYVENEGYEDIK ÉNEK
Krisztus negyedik szava a kereszten

1. Ráborult az egész tájra
    A fekete éjszaka,
    S mikor elhalt minden lárma,
    Fölhangzott Jézus szava:
    Én Istenem! Én Istenem!
    Miért is hagytál el engem?!

    - Lelkem! Erre gondolj ma!

2. Az Úr hangos kérdésében
    Ne lásd az Ő félelmét,
    Mintha nagy szenvedésében
    Elvesztené türelmét.
    Inkább nézd a kínok halmát,
    Valamint a bűn hatalmát,
    S imádd őrző szerelmét!

3. A nap is lehunyta szemét
    - Bár nem érte bűn vádja -
    Csak hogy teremtő Istenét
    A kereszten ne lássa.
    Mi nagyon megszégyenülünk,
    Mert a mi tengernyi bűnünk
    Ott került napvilágra.

4. Megértem a kereszt alatt:
    Ez szabadságom ára.
    Hiszen az én jó Uramat
    A fájdalom hulláma
    Miattam borította el,
    Mert mennyei szeretettel
    Vitt az élet partjára.

5. Fogcsikorgatás hallatszik
    A kárhozat éjében,
    Végképpen elvesztek, akik
    Gyötrődnek mélységében.
    Mert rád borult az éjszaka,
   Jézus, én lelkem vigasza,
   Én élhetek békében.

6. A fekete sötétségben
    Hangzott fájó panaszod.
    Ezzel nekem a kétségben
    Vigaszodat megadod.
    Hogy nevedet magasztaljam
    Én is a mennyei karban,
    Uram! Te ezt akarod.

7. Bűnöm, kudarcom és gyászom
    Sötétjével elfedett
    Felhőitől meg se látom
    A tündöklő szép eget.
    Jézus! Igazságom napja!
    A Te fényed megnyithatja
    Szememet, a beteget.

8. Én Istenem! - így sóhajtok,
    Jézus, égi Mesterem,
    Ha elérnek a nagy bajok,
    Szent példádat követem.
    Ha vigaszra vágyakozom,
    Lelkem mélyén szomjúhozom,
    Ezt mondom: Én Istenem!

9. Isten Fia elhagyatva
    Kiáltott a kereszten,
    S mivel értem vérét adta,
    Isten nem hagy elvesznem.
    Ott, a véres kereszt alatt
    Találtam meg nyugalmamat,
    Isten gyermeke lettem.

10. Ha életidőm elfogyott,
      És új napot nem látok,
      Ha erőm is mind elhagyott
      És a halálra várok,
      Emlékezz meg Istenem,
      Hogy Fiad meghalt érettem!
      Te gyújts akkor világot!

Hallgrímur Pétursson: Passió Énekek
Fordította: Ordass Lajos
Kiadta: Hallgrímur gyülekezet, Reykjavik, 1974
Kép forrása: Internet

 

 

Váróczi Aranka